Vagyis honnan? Hova? Mikor?

Mikor NE!

Az Internet története az 1960-as évekre nyúlik vissza. 1969-ben az USA Hadügyminisztériuma telefonvonalon egy kísérleti jellegû, csomagkapcsolt hálózatot hozott létre (ARPAnet: Advanced Research Projects Agency Network). A hálózathoz egyre többen kapcsolódtak hozzá (pl. oktatási és kutatási intézmények).

  A fejlődés második szakaszának a hetvenes-nyolcvanas éveket számítjuk, ekkor a kísérleti számítógéphálózatok kialakulásától kezdve a nagyméretű hálózatok kialakulásáig a technológia elerjedése volt a legfontosabb jelenség. A kilencvnes évektől napjainkig számítjuk a a harmadi szakaszt, a Web korszakát. A hidegháborús korszak közepén mindenki egy újabb világháború kirobbantásától tartott. Az Egyesült államok katonai vezetése a második világháborús tapasztalatok alapján tudta, hogy a hírközlő hálózatok és a számítógépek a leginkább sérülékeny elemei a hadseregnek. Olyan adattovábbítási módszerrre volt szükség, amely a hírközlő csatornák részleges sérülése esetén is nagy biztonsággal juttatja célba a szükséges információkat.

Mind az emlékezés, mind a felejtés alapjait biológiai tényezők határozzák meg. A memória kulcsa a több milliárd idegsejt közötti kapcsolat erősségének változása. Az ember természeténél fogva feledékeny.
Sokszor panaszkodunk, hogy nem emlékszünk dolgokra, hogy megfeledkezünk találkozókról, hogy nehezen tudjuk felidézni valakinek a nevét, hogy nem tudunk visszaemlékezni hová is tettük a kocsi kulcsát.

Időnként azon is elgondolkodunk, mi lenne, ha nem tudnánk felejteni?... Mindenre emlékezni, semmit sem felejteni – sok embernek vágya ez. Az állandósult hipermnéziában szenvedők viszont mindent megadnának azért, ha felejteni tudnának.

Esténként, miután leoltjuk a lámpát, felgördül a  függöny agyunk színpadán, s mi a színész vagy a közönség szerepében ismét végig élhetjük a napközben történteket,  vagy esetleg jóval korábbi élményeink és érzelmeink töredékeit.      Álmaink korántsem fantáziánk értelmetlen, összefüggéstelen csapongása az éjszaka folyamán. Az álmok komoly jelentoséggel bíró tartalmat hordoznak, képet adnak személyiségünkrol, elfojott vágyainkról, megélt traumáinkról.

Vágyaink egy része titkolt, tiltott vágy, mely éber állapotunkban, a reális világban érthetõen a legtöbb esetben megvalósíthatatlan. Ezeknek a vágyaknak az agyunk által módosított, s éppen ezért elsõ látásra értelmezhetetlen zagyvaságnak tûnõ képei jelennek meg az álmodás folyamán. Tudatunk csak ezen a módon képes kielégíteni éber állapotban elfojtott törekvéseinket, ezáltal biztosítva a lélek egyensúlyát.

Gyakorlatilag egy ÉRZÉKI CSALÓDÁS az egész, mert nem létező dolgokat valóságként hitet el.

Azoknak akik szeretik...

 A kávé története: Nem lehet pontosan tudni, hogy ki fedezte fel a kávé növény hatását és főzött először italt a kávészemekből. A kávé eredetéről kétféle legenda ismert. Az első egy Phazes nevű arab orvostól származik, aki  900-ban a kávét orvosságként említette. A másik történet (kb. Kr.e.  300-ból) szerint egy Káldi nevű kecskepásztorról szól. Mindkét történetnek több változata ismert, de a történet alapja megegyezik. A kávét először Jemenben kezdték el termeszteni, ahol teraszos gazdálkodást folytattak. A kávézás szokását mohamedán zarándokok vitték magukkal Mekkába és Medinába menet, innen terjedt tovább a kávé fogyasztása az egész Közel- Keletre. Később a kávétermesztés továbbterjedt Arábiába és Egyiptomba, ahol a kávé (vagy "Kahweh")