Kiskoromban mindig elalvás előtt azt képzeltem, hogy Tündérföldön az álommanók nagyon figyelik a kisgyerekeket, hogy mindenkinek a megfelelő gyönyörű álmokat hozzák el. Minden kis gyereknek, jutott egy álommanó! Na de időközben hova tűntek ezek a kedves teremtmények?  

Az alvás fontos élettevékenység. Biztosítja a szervezet regenerálódását, egészségünk megőrzését.
Elengedhetetlen a megfelelő szellemi és fizikai tevékenység végzéséhez.

Az ember életének nagyjából egyharmadát alvással tölti. Az alvás az élet szükségszerű tartozéka, ám biológiai funkciója még nem teljesen tisztázott. A napjainkban leginkább elfogadott elmélet szerint a mélyalvás (EEG-ben lassú hullámok) fázisa alatt a szervezet fizikai-kémiai folyamatainak regenerációja történik; helyreáll a nappali életvitelhez szükséges szellemi-fizikai készenléti állapotot. Az alvás paradox, ún. álomfázisa (EEG-ben gyors hullámok) pedig feltehetően kisgyermekkorban az agy fejlődésében, később a kognitív elaborációban, a memóriafunkciókban és a tanulási folyamatokban játszik szerepet.

Az alvás-ébrenlét ritmikus változása az egyik legalapvetőbb biológiai ritmus. Az alvás-ébrenlét aránya és mintája jellemzően függ az életkortól. Az újszülöttek alvásideje 17-18 óra, policiklikus jellegű, melynek során rövid alvás-ébrenlét-periódusok váltják egymást. 3-5 éves korra alakul ki a diurnális minta, de az ébrenlét időszakát még rövid, nappali alvás szakítja meg. A felnőttre jellemző, folyamatos, 7-8 órás éjszakai alvás, esetleg kora délutáni, rövid nappali alvással a serdülőkortól figyelhető meg. Időskorban az éjszakai alvás tartama rövidül, szakaszossá válik, és napközben gyakori, rövid, felületes alvásperiódusok figyelhetők meg.